Itt ér véget az encierro, a bikafuttatás. A világ egyik legnagyobb bikaviadal-arénája, és az ünnep minden reggelén a bikák ugyanazon a nyíláson át érnek be a porondra, amelyen a fiatal futók is.
Húszezer ember egy kétszázezres városban
1922-ben építette Francisco Urcola építész, és befogadóképessége nagyjából húszezer fő. Egy alig kétszázezer lakosú városban ez azt jelenti, hogy az ünnep idején minden tizedik pamplonai egyszerre ülhetne itt.
Ez az aránytalanság sok mindent megmagyaráz abból, hogy mekkora súlya van a San Fermínnek a helyi életben: ez nem egy ünnep, amelyet a város megül, hanem egy ünnep, amely kilenc napig maga a város.
A nézőteret bővítő beton felső karéjt Rafael Moneo tervezte, a navarrai építész, aki 1996-ban elnyerte a Pritzker-díjat, és aki a Királyi Levéltárat, Pamplona legrégebbi épületét is felújította.
A futás és a bikaviadal ugyanannak a napnak a két arca: az a bika, amely reggel nyolckor az utcán fut, délután itt kerül a viadalba. E kapcsolat nélkül az encierrónak nem volna történelmi értelme.
Hemingway és a világtérkép
Az aréna mellett áll Ernest Hemingway mellszobra, aki Pamplonát felrajzolta a nemzetközi térképre. 1923-ban járt itt először, és sokszor visszatért, „Fiesta” című regénye — „The Sun Also Rises”, 1926 — pedig világraszóló eseménnyé tette a Sanfermines ünnepet.
A hatás azonnali és tartós volt: az ünnep néhány év alatt helyiből globálissá vált, és a látogatók jelentős része ma is ennek a regénynek köszönhetően érkezik, meg annak, amit később mások írtak a nyomdokain.
A pamplonaiak kettős és meglehetősen józan viszonyban vannak Hemingwayjel: elismerik, mit tett a városért, ugyanakkor tudják, hogy az ő ünnepváltozata egy elbűvölt külföldié, nem azé, aki belülről éli meg.
A közelben áll az Encierro-emlékmű is, Rafael Huerta műve, tizenkilenc életnagyságú alakkal: hat bika, három vezérökör és tíz futó, repülés közben megdermedve.
Kihagyhatatlan
Befogadóképességben a világ legnagyobbjai között
Csaknem húszezer fő, csak Mexikóváros és Madrid előzi meg.
1922-ben épült
Francisco Urcola építész műve. A beton felső karéjjal Rafael Moneo bővítette.
Hemingway mellszobra
1923-ban járt itt először, és „Fiesta” című regénye világraszóló eseménnyé tette a Sanfermines ünnepet.
Futás és bikaviadal, ugyanaz a nap
Az a bika, amely nyolckor az utcán fut, délután itt kerül a viadalba.
Hogyan illeszkedik a pamplonai látogatásodba
Az óváros szélén áll, ott, ahol az encierro szűk sikátora kitorkollik, a Plaza del Castillo és a Paseo Hemingway mellett.
A belső vezetett látogatás nagyjából negyvenöt perc, és magában foglalja a porondot, a lelátókat, az encierro kapuját, a karámokat és a lovak udvarát. Nézd meg a nyitvatartást: az ünnep alatt nincsenek látogatások.
Ez az encierro gyalogos bejárásának végpontja; az útvonal a Cuesta de Santo Domingón kezdődik, és az Estafetán halad át.
Gyakori kérdések
Tényleg ilyen nagy?
Nagyon is: közel húszezer ember fér el benne, ami a világ egyik legnagyobb bikaviadal-arénájává teszi. Egy alig kétszázezer lakosú városban ez azt jelenti, hogy az ünnepek alatt minden tizedik pamplonai egyszerre ülhetne itt.
