Egy csúcsos patkóív, két bronz kapuszárny arab feliratokkal, mögöttük pedig egy négyzethálóba ültetett narancsfás udvar, közepén szökőkúttal. Ez a székesegyház-együttes legrégebbi, ma is álló része, és egyben az, amelyet a legkönnyebb elszalasztani: a legtöbben egy másik kapun mennek be a székesegyházba, és úgy jönnek ki, hogy a Patio de los Naranjosra a lábukat sem tették. Itt mosakodtak meg a hívők, mielőtt beléptek a XII. századi almohád mecsetbe. A mecset eltűnt; az udvar pontosan ugyanúgy működik.
Ami a mecsetből megmaradt
Amikor 1401-ben a káptalan úgy döntött, hogy lebontja a főmecsetet, hogy felépítse a katedrálist, nem bontott le mindent. Három elem maradt meg: a minaret, amely ma a Giralda; ez a rituális mosakodásra szolgáló udvar; és a kettőt összekötő kapu, a Puerta del Perdón. Csak ez a három almohád elem van az együttesben, amelyet megérinthetsz.
Az udvar megőrizte eredeti elrendezését: a narancsfákat szabályos négyzethálóba ültették, a talajszinten futó öntözőcsatornák pedig a gravitáció segítségével vezetik a vizet fáról fára. Ez nyolc évszázaddal később is működő al-andaluszi kertművészet. Ha márciusban jössz, a narancsvirág olyan hellyé teszi az udvart, ahonnan nehéz elmenni.
A középső kút még ennél is régebbi. A medencéje vizigót, a muszlimok érkezése előtti, és az almohádok használták fel újra, amikor az udvart építették. Tíz négyzetméteren három egymásra rétegződő civilizáció: a vizigót medence, az iszlám udvar és a fal fölött kikandikáló keresztény boltozatok.
Mit nézz meg itt bent
A Puerta del Perdón kapuszárnyain megmaradtak a XII. századi, kufi feliratos almohád bronzlemezek, két kopogtatója pedig a világon fennmaradt legszebb iszlám fémművesség darabjai közé tartozik. A felső zárórész viszont, a kufárok kiűzését ábrázoló terrakotta alakokkal, XVI. századi: nézd meg a vonalat, ahol az anyag és a stílus megváltozik.
Az udvarra néző galériában található a Biblioteca Colombina, amelyet a felfedező fia, Hernando Colón által gyűjtött könyvekből alapítottak: mintegy háromezer kötet a kora legnagyratörőbb magánkönyvtárából. Szabadon nem látogatható, de ha tudod, hogy ott vannak, három méterre, másképp nézed a falat.
És a Lagarto. Az udvarra nyíló hajóban a mennyezetről egy fa krokodil lóg, annak a másolata, amelyet – a hagyomány szerint – Egyiptom szultánja küldött X. Alfonznak egy zsiráffal és egy elefánttal együtt, egy XIII. századi követséggel. Mellette egy elefántagyar, egy kantár és egy bot lóg. Senki sem néz fel, és ott van, várakozik.
Kihagyhatatlan
Az almohád kopogtatók
XII. századi bronz kufi feliratokkal: a fennmaradt iszlám fémművesség legszebb darabjai közül valók.
A vizigót kút
A középső medence az iszlámnál régebbi, és az almohádok használták fel újra. Három civilizáció egyetlen pontban.
Az öntözőcsatornák
Működő al-andaluszi kertművészet: a víz ma is gravitációval jut el narancsfáról narancsfára.
A Lagarto
A mennyezetről lógó fa krokodil, egy XIII. századi egyiptomi követség emléke.
Hogyan illeszkedik a sevillai látogatásodba
Az udvar a székesegyház belépőjével látogatható, és általában a bejárás végére esik, a kijárat mellé. Ne hagyd arra az időre, amikor már fáradt vagy: ez az együttes legkellemesebb része, és az egyetlen, ahol van árnyék, víz és hely, ahol leülhetsz.
A Puerta del Perdón a Calle Alemanesre nyílik, a belváros egyik legszebb szakaszára, egyik oldalon az udvar falával, a másikon a teraszokkal. Arra továbbmenve egy perc alatt érsz a Plaza Virgen de los Reyesre, öt perc alatt pedig a Calle Sierpesre.
Egy megjegyzés a nyitvatartásról: a kaput a szertartások és a látogatások ritmusa szerint nyitják és zárják, így előfordulhat, hogy zárva találod, pedig a székesegyház nyitva van. Ha nyitva találod, gondolkodás nélkül menj be: a kora reggeli üres udvar Sevilla egyik legjobb helye.
Gyakori kérdések
Igaz, hogy egy krokodil lóg odabent?
És ez a székesegyház egyik legfurcsább látnivalója! Bent, a mennyezetről lógva van egy fa krokodil, amelyet úgy hívunk: „el Lagarto”, a Gyík. A hagyomány szerint 1260 körül Egyiptom szultánja ajándékokat küldött X. Alfonznak, a Bölcsnek, hogy megkérje a lánya kezét: köztük egy élő krokodilt, egy zsiráfot és egy elefántot. Az állat elpusztult, kitömték, és végül itt kötött ki; ma fából készült másolat. Mellette egy elefántagyarat és egy botot látsz, annak a nagyon egzotikus követségnek az emlékeit.
Azok a bronzkapuk az eredetiek?
A kapuszárnyak megőrizték az almohád mecset XII. századi bronzlemezeit, és rajtuk ma is olvashatók kúfi írású arab feliratok. A két kopogtató igazi mesterműve az iszlám fémművességnek, a legjobbak közül, amelyek fennmaradtak. Ezzel szemben az egész felső záródísz, a terrakotta alakokkal, amelyek kiűzik a kufárokat a templomból, jóval későbbi, a XVI. századból való, Miguel Perrin műve. Vagyis egy muszlim kapun kopogtatsz egy keresztény jelenet alatt.
