Zaragoza · Látnivalók

Plaza de los Sitios és Monumento a los Sitios

Plaza de los Sitios y Monumento a los Sitios

Parkosított tér a városbővítés negyedében, regionalista hangulatú épületekkel körülvéve, közepén egy emlékművel, amely a Zaragozát 1808-ban és 1809-ben ért két ostromnak állít emléket. A centenáriumra, 1908-ban emelték, és a tér egész együttese akkor épült fel egy nemzetközi kiállítás alkalmából, amely átalakította a városnak ezt a részét.

Egy kiállításból született tér

1908-ban Zaragoza megrendezte a spanyol–francia kiállítást az Ostromok (los Sitios) centenáriumának emlékére, és ez az esemény egy teljes városi együttest hozott létre: beépítették a városbővítésnek ezt a részét, pavilonokat emeltek, és kijelölték a teret a kertjeivel.

Azok közül az épületek közül több ma is áll, és intézményeknek ad otthont: a Museo de Zaragozának, régészeti gyűjteményével és egy Goyának szentelt teremmel, valamint a Művészeti Iskolának, mindkettő historizáló stílusban, az aragóniai reneszánszra tett utalásokkal.

Az, hogy egy katonai vereség emlékezete nemzetközi kiállítást és új negyedet szült, elárul valamit arról, hogyan épülnek fel az identitások: az Ostromok a helyi büszkeség alapító epizódjává váltak, onnantól pedig városrendezési érvvé.

Agustina, és ami a mítosz mögött van

A központi emlékmű, Agustín Querol alkotása, bronz- és márványalakokkal allegorikusan ábrázolja az ellenállást, elkerülhetetlen hivatkozási pontja pedig Agustina de Aragón, az Ostromok legemlékezetesebb alakja.

Agustina Zaragoza Domenech valóban élt, és az esete dokumentált: az első ostrom alatt, a Portillónál felállított ütegnél, amikor a tüzérek már elestek vagy visszavonultak, kézbe vette a kanócot, és elsütött egy ágyút a francia csapatokra. Ez a gesztus egy időre megállította a rohamot, és jelképpé vált.

Ami utána jött, az későbbi konstrukció. A háborús propaganda, a romantikus irodalom, a metszetek, később pedig a film egy valós nőből nemzeti ikont csináltak, amely elég messze esik az életrajzától: a háború hátralévő részében katona maradt, és sok évvel később Ceutában halt meg.

Goya, aki aragóniai volt, 1808 októberében, a két ostrom között Palafox tábornok megbízásából Zaragozába jött, hogy megnézze a romokat, és „A háború borzalmai” (Los desastres de la guerra) című metszetsorozata közvetlenül kapcsolódik ahhoz, amit itt és annak a háborúnak más helyszínein látott.

Kihagyhatatlan

A tér 1908-ban született

Az Ostromok centenáriumára rendezett spanyol–francia kiállításra építették be, és több pavilon ma is áll.

Agustina valóban élt

A Portillónál felállított ütegnél ágyút sütött el, amikor a tüzérek elestek. A későbbi ikon elég messze esik az életrajzától.

A Museo de Zaragoza ingyenes

Magán a téren, római régészeti gyűjteménnyel és egy Goya-teremmel, eredeti művekkel.

Goya eljött megnézni a romokat

Palafox tábornok megbízásából. „A háború borzalmai” közvetlenül kapcsolódik ahhoz, amit látott.

Hogyan illeszkedik a zaragozai látogatásodba

A városbővítés negyedében van, tíz perc gyalog a történelmi belvárostól és öt percre a Santa Engracia-bazilikától. Ez a város legrendezettebb és legfásabb része, nagyon kevés turistaforgalommal.

A Museo de Zaragoza, magán a téren, ingyenes, és két okból is megéri meglátogatni: a római régészeti gyűjteménye miatt, amely kiegészíti Caesaraugusta négy múzeumát, és a Goya-terme miatt, eredeti művekkel.

A Puerta del Carmennel együtt, amely a másik végén van, ez az a pontpár, amely az Ostromokat elmeséli: ott a fizikai sebhely, itt az emlékezés. Van értelme mindkettőt ugyanazon a napon megnézni.

Gyakori kérdések

Ki volt valójában Agustina de Aragón?

Nos, nézd: se így nem hívták, se nem volt idevalósi: Katalóniában született, a „de Aragón” pedig a legenda ragasztotta rá. Az a kapu, ahol híressé vált, egyébként a Portillo-kapu volt. És amiről szinte senki sem beszél, az a folytatás: mindent túlélt, fogságba esett, sikerült megszöknie... és már idősen, 1857-ben halt meg. Itt temették el, Zaragozában, abban a városban, amely mítoszt csinált belőle.

És Goya átélte az ostromokat?

Nem bentről szenvedte el őket, de nagyon közelről érintették. 1808 őszén Palafox tábornok, a város védője, Zaragozába hívta Goyát, hogy a saját szemével lássa, mi maradt belőle. A kutatók szerint ez az utazás beleivódott, és évekkel később A háború borzalmai című, rettenetes metszetsorozatban tört elő. Így itt Goya szála és az ostromoké valóban keresztezi egymást.

Fedezd fel Zaragoza városát, és hallgasd a saját tempódban

Járd be helyi idegenvezetőkkel, a saját tempódban és offline.

Viavoy alkalmazás

További helyek: Zaragoza

Zaragozai kőhíd

Carmen-kapu

Rincón de Goya

Torreón de la Zuda

Zaragozai városháza

Nuestra Señora del Pilar-bazilika