Alicante és a háború: a Stanbrook, a piac és a táborok
Történelem · Alicante

Alicante és a háború: a Stanbrook, a piac és a táborok

Az utolsó köztársasági nagyváros, amely elesett, egy bombázás, amelyet évtizedekig eltitkoltak, és egy angol hajó, amely 2638 embert mentett meg. Kétórás séta, amelyet szinte senki sem tesz meg.

Olvasás 9 perc · Frissítve 2026-ban
🎧 A(z) Az Esplanade, a kikötő és a Postiguet útvonalon

Alicante volt a Köztársaság utolsó nagyvárosa, amely elesett, 1939 márciusában, és ezért ide futott össze mindenki, aki menekült. A belvárosa ennek a történetnek négy helyszínét őrzi, amelyeken ma naponta átvágnak az emberek anélkül, hogy bárki odanézne: egy piacot, egy teret, egy bikaviadal-arénát és egy rakpartot.

Egyik hely sem emlékmű. Egy működő piac, egy tér teraszokkal, egy bikaviadal-aréna és egy kikötőszakasz. A hétköznapiság és a nagyság közötti ellentét pontosan maga a téma.

Az elfelejtett Guernica: 1938. május 25.

Aznap délelőtt az Aviazione Legionaria olasz bombázói, amelyeket Mussolini Franco szolgálatába állított, felszálltak mallorcai bázisaikról, átkeltek a tengeren, és Alicante központjára zúdították bombáikat. Váratlanul érkeztek, és alig volt idő riadót fújni.

Eltalálták a Mercado Centralt, amely tele volt bevásárló emberekkel, és egy zöldségpiacot a szomszédos Plaza de Balmesen. Az eredmény mészárlás lett: több mint háromszáz halott, köztük tíz gyermek, és nagyjából ezer sebesült.

Ez az egész spanyolországi háború egyik legvéresebb, polgári lakosság elleni bombázása, mégis alig szerepel a konfliktus általános elbeszélésében. A diktatúra évtizedeken át balesetként tüntette fel, és ez az eltitkolás magyarázza, miért hiányzik a közös emlékezetből.

Az elismerés nagyon későn jött: a tér 2010-ben nevet változtatott, hogy a dátumot viselje, és 2013-ban, a hetvenötödik évfordulón emlékművet helyeztek el a talajban. Minden május 25-én ott gyűlnek össze a környék lakói.

1Mercado Central

Mercado Central

📍 A Rambla mellett

Ma is piacként működik, majdnem háromszáz standdal és mindennapos vidám zsivajjal. Állj fel a lépcsősorra, és nézd meg a homlokzatot annak tudatában, amit ezek a falak 1938. május 25-én délelőtt láttak.

2Plaza del 25 de Mayo

Plaza del 25 de Mayo

📍 Két percre a piactól

Korábban Plaza de Balmesnek hívták, és itt volt egy zöldségpiac. Az emlékmű a talajban van, Elena Albajar és Ruth Céspedes műve, 2013-ban helyezték el. Amikor átkelsz a téren, nézz le.

🎧 A Viavoyjal

Járd be Alicante városát a saját tempódban

Töltsd le az alkalmazást, és fedezd fel Alicante városát offline, amikor csak akarod. Járd végig a(z) Az Esplanade, a kikötő és a Postiguet gyalogos útvonalat egy helyi idegenvezetővel a füledben.

Tudj meg többet a Viavoyról →

1939 márciusa: a kikötő és a Stanbrook

Amikor Spanyolország többi része már megszállás alatt volt, Alicante még ellenállt, és a kikötője felé futott mindenki, aki menekült. Fél Spanyolországból érkeztek, csak azzal, ami rajtuk volt, gyerekkel a karjukban, abban a reményben, hogy behajózhatnak, mielőtt a csapatok megérkeznek.

A hajók azonban nem jöttek. Ezrek zsúfolódtak össze napokon át a rakpartokon, étlen-szomjan, alvás nélkül, a látóhatárt figyelve. Március 28-án feltűnt egy: a Stanbrook, egy öreg brit szénszállító, amelynek kapitánya, a walesi Archibald Dickson úgy döntött, hogy megszegi a parancsot, és annyi embert vesz fel, amennyi csak befér.

Aznap éjjel 2638 emberrel futott ki, akik még a szénraktérben is egymásra préselődtek, és a hajó olyan mélyen merült, hogy úgy tűnt, elsüllyed. Ez volt az utolsó, amelynek sikerült kijutnia. Oránba ért, a francia Algériába, ahol a hatóságok majdnem egy hónapig a fedélzeten tartották összezsúfolva az utasokat, és nem engedték partra szállni őket.

Dickson hónapokkal később meghalt, a teljes legénységével együtt torpedó találta el a hajóját. Amikor a hír eljutott a száműzöttek táboraiba, azok a menekültek, akiket megmentett, egyperces néma csenddel emlékeztek rá.

3A száműzetés mólói

A száműzetés mólói

📍 Alicante kikötője

Ma használatban lévő kikötőterület, egy emlékművel, amelynek elhelyezésére évtizedeket kellett várni. Amit látsz, egy nyugodt vízszakasz: az érdekessége pontosan ebben az ellentétben rejlik.

Akik maradtak: a város, amelyből börtön lett

Akik a parton rekedtek, több tízezren, azokat elfogták, és bármilyen elérhető helyre bezsúfolták. A bikaviadal-aréna 1939-ben még hosszú hónapokig koncentrációs táborként működött, és ugyanígy a San Fernando-vár is, a Tossal-hegy tetején.

A leghírhedtebb egy rögtönzött tábor volt a város szélén, mandulafák alatt, ahol ezrek éheztek és szomjaztak a szabad ég alatt heteken át. Max Aub révén került be az irodalomba, aki egy regényt szentelt neki, amelynek címe éppen „Campo de los almendros”, vagyis A mandulafák tábora.

Sportlétesítmények és műemlékek tömegbörtönként való használata nem csak Alicantéra volt jellemző, itt azonban különösen sűrű volt a zsúfoltság, mert ez volt az ellenállás utolsó pontja, és ide tartott mindenki, aki menekült.

A teljes útvonal — Mercado Central, Plaza del 25 de Mayo, bikaviadal-aréna, a kikötő rakpartjai és, ha akarod, a San Fernando-vár — nagyjából két óra gyalog, és semmibe sem kerül.

4Alicantei bikaviadal-aréna

Alicantei bikaviadal-aréna

📍 A város központja

A Comunidad Valenciana egyik legrégebbi, ma is álló bikaviadal-arénája, 1888-ban Lagartijóval és Guerritával avatták újra. És 1939-ben koncentrációs tábor. Hogy egy ünnepre szánt helyből a legyőzöttek börtöne lett, sokat elmond azokról az évekről.

Gyakori kérdések

Mi történt 1938. május 25-én Alicantéban?

Az Aviazione Legionaria mallorcai bázisú olasz bombázói délelőtt váratlanul megtámadták a város központját, és eltalálták a Mercado Centralt és egy közeli zöldségpiacot. Több mint háromszáz ember halt meg, köztük tíz gyermek, és nagyjából ezren sebesültek meg. Ez volt a háború egyik legvéresebb, polgári lakosság elleni bombázása.

Miért hívják elfelejtett Guernicának?

Mert a nagysága a guernicai bombázáséhoz mérhető, a visszhangja viszont szinte nulla volt. A diktatúra évtizedeken át egyszerű balesetként tüntette fel, és ez az eltitkolás magyarázza, hogy alig szerepel a konfliktus általános elbeszélésében. Az emlékművet 2013-ban helyezték el, hetvenöt évvel később.

Mi volt a Stanbrook?

Egy öreg brit szénszállító, amelynek kapitánya, a walesi Archibald Dickson úgy döntött, hogy megszegi a parancsot, és annyi embert vesz fel Alicante kikötőjében, amennyi csak befér. 1939. március 28-án éjjel futott ki 2638 emberrel, akik még a szénraktérben is egymásra préselődtek. Ez volt az utolsó hajó, amelynek sikerült kijutnia.

Mi lett Dickson kapitánnyal?

Hónapokkal később meghalt, amikor egy tengeralattjáró elsüllyesztette a hajóját, a teljes legénységgel a fedélzeten. Amikor a hír eljutott a száműzöttek észak-afrikai táboraiba, azok a menekültek, akiket megmentett, egyperces néma csenddel emlékeztek rá.

Mi volt a Campo de los almendros?

Egy rögtönzött fogolytábor a város szélén, mandulafák alatt, ahol Alicante eleste után elfogott emberek ezrei éheztek és szomjaztak a szabad ég alatt heteken át. Max Aub révén került be az irodalomba, aki egy regényt szentelt neki, éppen ezzel a címmel.

Mennyi ideig tart az útvonal bejárása?

Nagyjából két óra gyalog, minden a központban, és semmibe sem kerül: Mercado Central, Plaza del 25 de Mayo, bikaviadal-aréna és a kikötő rakpartjai. Ha ki akarod egészíteni, a Tossal-hegyen álló San Fernando-vár szintén koncentrációs táborként működött, és fél óra gyalog.

Hasznos információk

Az útvonalMercado Central · Plaza del 25 de Mayo · bikaviadal-aréna · a kikötő rakpartjai.
IdőtartamNagyjából két óra gyalog, minden a központban, és ingyenes.
KiegészítésA Tossal-hegyen álló San Fernando-vár szintén koncentrációs tábor volt.
A Stanbrook2638 ember, 1939. március 28-án. Ez volt az utolsó hajó, amelynek sikerült kijutnia.
EmléknapMinden május 25-én a környék lakói összegyűlnek a dátumot viselő téren.
OlvasmányMax Aub: Campo de los almendros, a város széli fogolytáborról.

A térképen

🎧 A Viavoyjal

Járd be Alicante városát, és hallgasd a saját tempódban

Töltsd le a Viavoyt, és járd be Alicante városát offline, amikor csak akarod.

már 2,99 €· egyszeri fizetés
City Pass · 9,99 €3 nap, minden túra: Alicante
Tudj meg többet a Viavoyról →
Viavoy alkalmazás

Olvass tovább

További cikkek

Útvonalak

Alicante 2 nap alatt: vár, óváros, múzeumok és strand

Művészet és építészet

Alicante múzeumai: egy ingyenes Picasso és az Év Európai Múzeuma

Történelem

Santa Bárbara-vár: hogyan menj fel, mit nézz meg és mennyibe kerül

Természet

Alicante parkjai és kilátói: ingyen árnyék és panoráma sorban állás nélkül