Ez az a tengely, amelyet a vasból származó pénz azért épített, hogy tükörbe nézhessen. Széles, egyenes sugárút csiszolt homlokzatokkal, az aszfalton csendes villamossal, amelyet 1876-ban jelöltek ki Abando síkjain, a középkori városon kívüli kertföldeken. Szó szerint egy új várost rajzoltak a sárra, és ezért annyira más, mint a ría túlpartján fekvő, kusza Casco Viejo.
Nagyvonalúan tervezett városbővítés
A tervet három mérnök jegyezte — Pablo Alzola, Ernesto Hoffmeyer és Severino Achúcarro —, és a lépték a figyelemre méltó benne: a korabelinél sokkal nagyobb Bilbaót terveztek, olyan nagyot, hogy akadt, aki álmodozóknak tartotta őket. A város végül minden betervezett háztömböt megtöltött, sőt túl is nőtt rajtuk.
A kiosztás a XIX. századi európai városbővítések logikáját követi: szabályos hálózat, tágas háztömbök, egy mindent rendező főútvonal és kör alakú terek a fontos kereszteződésekben. A Gran Vía valamivel több mint másfél kilométeren húzódik a Plaza Circular és a Plaza del Sagrado Corazón között.
A név Diego López de Haróra emlékezik, Bizkaia urára, aki 1300. június 15-én aláírta azt a városalapító oklevelet, amely a ría melletti maroknyi házat piac- és kikötőjoggal rendelkező várossá tette. Hét évszázaddal később róla nevezték el a legelegánsabb utcát.
Mit nézz meg útközben
Az építészet a Plaza Moyúán sűrűsödik a legjobban, ezen a középső ellipszisen, amelyen minden áthalad. Itt áll az 1894-es Chávarri-palota, egy flamand hangulatú, nagy polgári ház, amelynek van egy meglepő sajátossága, ha elmesélik: egyetlen ablaka sem egyezik a másikkal, mindegyik más alakú vagy méretű.
A közelben van az 1900-as Diputación Foral palotája, a sugárút leghivalkodóbb épülete, márványlépcsővel és belső terekkel, amelyek meghatározott időpontokban látogathatók. Ez a legjobb példája annak, hogyan költötték a vasból származó pénzt, amikor bizonyítani akartak valamit.
És a földre is nézni kell, nem csak a homlokzatokra: a sugárutat tarkító, ívelt üvegből készült metróbejáratok Norman Foster művei, és a bilbaóiak fosteritosnak hívják őket. Ritka, hogy egy város legtöbbet emlegetett formatervezési eleme a tömegközlekedés bejárata legyen.
Kihagyhatatlan
Kertekre jelölték ki
1876-ban, Abando síkjain, a középkori városon kívül. Egy új város, sárra rajzolva.
Túl nagyra tervezve
A három mérnököt, aki megtervezte, álmodozóknak tartották. Bilbao végül minden betervezett háztömböt megtöltött.
A Chávarri-palota
A Plaza Moyúán, 1894-ből: egyetlen ablaka sem egyezik a másikkal. Ha egyszer tudod, nem tudod nem nézni.
A fosteritos
Az ívelt üveg metróbejáratokat Norman Foster tervezte, és ezek a város legtöbbet emlegetett formatervezési elemei.
Hogyan illeszd be a bilbaói látogatásodba
Ez a modern Bilbao gerince, és gyakorlatilag lehetetlen nem átkelni rajta. Keleti végén a Plaza Circularon kezdődik, az Abando pályaudvar mellett, öt percre a Casco Viejótól; nyugaton Indautxuig ér, már a lakóövezetben.
A Plaza Moyúától tíz perc lesétálni a Guggenheimhez, és további tíz a Szépművészeti Múzeumhoz. Néhány háztömbnyire délre pedig ott az Azkuna Zentroa, az Ensanche negyed kötelező megállója.
Önálló sétaként megállókkal együtt egy óra gyalog, és elsősorban vásárlóutca és irodanegyed, nem műemlékeké. Az érdeke az összképben rejlik, és abban, hogy felnézel: a szépség a felső emeleteken van.
Gyakori kérdések
Ki rajzolta meg ezt az ilyen egyenes Ensanchét?
Három nagyon jó fejű mérnök: Pablo Alzola, Ernesto Hoffmeyer és Severino Achúcarro jegyezte a tervét. És itt jön a különös: sokkal nagyobb Bilbaót terveztek, mint amilyen a város akkor volt, olyan nagyot, hogy volt, aki álmodozóknak tartotta őket. Hát figyeld meg: a város végül minden háztömböt megtöltött, amelyet megrajzoltak, sőt kicsinek is bizonyult. Amikor ezen a rendezett négyzethálón jársz, az ő vonalzóval és körzővel valóra váltott álmukon jársz.
És valójában ki volt Diego López de Haro?
Hát nem egyetlen ember volt: a Harók Bizkaia urainak egész dinasztiája voltak, és az alapítás V. Diego López nevéhez fűződik. 1300. június 15-én írta alá a telepítő levelet, amely a ría melletti maroknyi házból piac- és kikötőjoggal bíró várost csinált. Ez a papír szó szerint Bilbao születési anyakönyvi kivonata. Hét évszázaddal később a legelegánsabb utca viseli a nevét; szerintem ez így igazságos.
