A Calle Doctor Verneau úri házai között van egy múzeum, régi könyvtárak csendjével, amely a világ legnagyobb gyűjteményét őrzi Gran Canaria egykori lakóinak maradványaiból. Vitrinekbe rendezett koponyák százai, múmiák, bálványok és pintaderák. Ez Vegueta leglenyűgözőbb látnivalója.
Egy XIX. századi orvos és a Darwin-vita
1879-ben alapította Gregorio Chil y Naranjo, a sziget orvosa, a XIX. század tudományos forrongásának közepén, amikor fél Európa Darwinról és az ember eredetéről vitatkozott. Chil tudományos alapossággal akarta tanulmányozni az egykori kanáriakat, és olyan gyűjteményt hozott létre, amely ma egyedülálló a világon.
Ez drágán megfizetett neki. A szigetek múltjáról és egykori lakóiról szóló fő műve az egyház tiltott könyveinek jegyzékére, az Indexre került, Róma elítélte. Olyan embert bélyegeztek meg, aki tudományos módszerrel merte kutatni saját földje eredetét.
A múzeum megőrizte ezt a XIX. századi szellemet: favitrinek, rendszerezett rend, és az az érzés, hogy inkább egy természettudományi kabinetben vagy, mint modern múzeumban. Ez a hangulat is része annak, ami emlékezetessé teszi.
Pintaderák, bálványok és koponyák
A pintaderák geometrikus mintás agyagpecsétek, amelyek rendeltetéséről ma is vita folyik: tulajdonjel, testdíszítés, családi jelkép. Senki sem tudja biztosan, és éppen ez a bizonytalanság teszi őket lenyűgözővé.
Az Ídolo de Tara, egy égetett agyagból készült, ülő alak erősen hangsúlyos testformákkal, a sziget jelképévé vált. A kutatók szerint a termékenységet testesítette meg, de sem igazi nevét, sem a hitet, amelyhez tartozott, nem ismerjük. A nevét Tara vidékéről kapta, Telde közelében, ahol előkerült.
Aztán ott az antropológiai gyűjtemény, amelyre szinte senki sem számít: az egykori kanáriak koponyáinak és múmiáinak százai, vitrinekbe rendezve. Egyszerre lenyűgöz és megindít.
Ez nem morbiditás. Ez az egyetlen létező mód arra, hogy szembenézz azokkal az emberekkel, akik ezeken a szigeteken éltek, mielőtt bárki kívülről megérkezett volna, és hogy megértsd, honnan ered ez a föld. Innen teljesen más képpel távozol a szigetvilágról.
Kihagyhatatlan
1879-ben alapították
Gregorio Chil y Naranjo orvos, a Darwinról és az ember eredetéről folyó európai vita közepén.
A műve tiltott lett
Chil könyve az egykori kanáriakról felkerült az egyház tiltott könyveinek jegyzékére.
A világ legnagyobb gyűjteménye
Gran Canaria egykori lakóinak koponyái és múmiái százával.
Az Ídolo de Tara
Ülő agyagalak, a sziget jelképe. Úgy tartják, a termékenységet testesítette meg, de biztosan nem tudni.
Hogyan illeszkedik a Las Palmas-i látogatásodba
Veguetában van, három percre a Plaza de Santa Anától, egy lépésre a Casa de Colóntól és a CAAM-tól.
A látogatás jó egy óra. A belépő olcsó, a múzeum kicsi, de sűrű: érdemes nyugodtan végigmenni és elolvasni a tablókat, mert a háttértörténet adja meg a tárgyak értelmét.
Ha Veguetában csak egy múzeumba mehetsz be, ez legyen az. A Casa de Colónnak több az építészeti bája, a CAAM-nak több a kortárs ambíciója, de El Museo Canario az, amely megváltoztatja, ahogyan a szigetre nézel.
Gyakori kérdések
Igaz, hogy az alapítójának gondjai voltak az egyházzal?
De még mennyire, hogy voltak. Nagy műve e szigetek múltjáról és ősi lakóiról nem kevesebb helyre került, mint az egyház tiltott könyveinek indexére, Róma elítélte. Képzeld el, mit jelentett ez akkoriban: egy idevalósi embert megbélyegeztek, mert tudományos alapossággal merte kutatni a származásunkat. És mégsem adta fel: egész életét és vagyona jó részét ennek a múzeumnak a felépítésére szentelte. Ezért minden alkalommal, amikor belépek, csendben köszönetet mondok neki.
Honnan ered a Tarai Bálvány neve?
Onnan, ahol előkerült: Tara vidékéről, Telde közelében, a sziget keleti részén. Egy kis égetett agyagfigura, erősen hangsúlyos testformákkal, és a kutatók úgy vélik, a termékenységet testesítette meg, a földet, amely életet és táplálékot ad. Nem tudjuk az igazi nevét, sem azt, milyen hithez tartozott, de a sziluettjét ma egész Gran Canarián látni fogod: pólókon, logókon, sőt az emberek bőrére tetoválva is. Kevés tárgy mesél annyit arról, kik voltunk.
