Emeld fel a tekinteted arra a tornyocskákkal és fiatornyokkal díszített fehér palotára, amely katedrálisnak látszik, pedig nem az. A Palacio de Cibeles 1907 és 1919 között épült olyan prózai célra, mint a posta, és a madridiak azonnal gúnyosan el is keresztelték: „Kommunikációs Miasszonyunk”. Csaknem egy évszázadon át ez volt a hivatal, ahol Madrid feladta a leveleit; 2007 óta a városháza székhelye. Központi tornyának tetején pedig a város egyik legjobb kilátója rejtőzik, 70 méter magasan és nagyjából 4 €-ért.
A levelek palotája
A terv egy 1904-ben kiírt pályázatból született, és két szinte ismeretlen építész nyerte meg, Antonio Palacios és Joaquín Otamendi, akik harminc év körüliek voltak, és nagyon kevés munka állt mögöttük. Ez volt az első nagy megbízásuk, és olyan jól sikerült, hogy egy csapásra elindította a pályájukat: Palacios végül korának Madridjából jó sok mindent jegyzett, a Círculo de Bellas Artestől a metró néhány első lejáratáig.
Az épület neogótikus hatású monumentális formanyelvet ötvöz a korában nagyon modern műszaki megoldásokkal: fémszerkezet, nagy belső fesztávok és egy fedett központi csarnok, ahol sorakoztak az ablakok és az ujjvédős tisztviselők. Palacios ráadásul valami forradalmit is beépített 1919-re: csőpostát, amely sűrített levegővel lőtte a leveleket egyik emeletről a másikra. Azt akarta, hogy a polgár fontosnak érezze magát, amikor feladja a levelét.
A városháza csak 2007-ben költözött ide, otthagyva régi székhelyét, a Casa de la Villát, a Plaza de la Villa mellett. Ezért hívják sok madridi még ma is puszta megszokásból „Correosnak”, vagyis postának, bár itt már egy képeslapot sem adhatsz fel.
A kilátó és a CentroCentro
A kilátó a központi torony nyolcadik emeletén van, nagyjából 70 méter magasan, és innen az egész Paseo del Prado zöld szőnyegként terül el a lábad előtt, egyik oldalon a Puerta de Alcalával, a háttérben a Retiróval, tiszta napokon pedig északnyugaton a hegyekkel. A belépő nagyjából 4 €, idősávos belépéssel működik, és hétfőn zárva tart; hétvégén érdemes online megvenni.
Messze ez Madrid legjobb ár-érték arányú kilátója: kevesebbe kerül, mint a Círculo de Bellas Artes tetőterasza, és kiegészítő kilátást nyújt, amely inkább a múzeumok zöld tengelyére összpontosít, mint a Gran Víára. Ha van egy délutánod, az az ideális, ha mindkettőt megnézed: a Cibelest hétkor, a Círculót naplementekor.
Az épület többi része városi kulturális központként működik, időszaki kiállításokkal, programokkal és olvasóterekkel, szinte minden ingyenesen látogatható. Ahol egykor csomagokat mértek, ma műalkotások lógnak: a nagy fedett csarnok felülvilágítójával Madrid belvárosának egyik leglátványosabb terme. A kilátó alatti emeleten pedig teraszos kávézó van, ahonnan szintén szép a kilátás.
A homlokzat ráadásul a város egyik nagy vászna: karácsonykor és jeles napokon kivilágítják, vagy vetítenek rá, és amikor a Real Madrid a szemközti kútnál ünnepel egy bajnoki címet, ez az épület minden fénykép háttere.
Kihagyhatatlan
A torony kilátója
70 méter magasan, az egész Paseo del Pradóval a lábad előtt. Nagyjából 4 €, hétfőn zárva.
A fedett csarnok
Ahol a posta ablakai voltak, ma kiállítóterem felülvilágítóval.
A csőposta
A rendszer, amely 1919-ben sűrített levegővel lőtte a leveleket egyik emeletről a másikra.
CentroCentro
Az épület városi kulturális központja, kiállításokkal és szabadon látogatható olvasóterekkel.
Hogyan illeszkedik a madridi látogatásodba
A palota a Plaza de Cibeles fölé magasodik, a város leghíresebb körforgalma fölé, előtte az 1782-es kúttal, a szemközti sarkon pedig a Banco de Españával. Ez az a pont, ahol két tengely keresztezi egymást: a Paseo del Prado, amely a múzeumok felé halad lefelé, és a calle de Alcalá, amely a Gran Vía felé emelkedik.
Innen öt perc gyalog a Museo Thyssen-Bornemisza; tíz a Museo del Prado; az ellenkező irányban újabb tíz a Círculo de Bellas Artes és a Gran Vía kezdete. Ez a Retiro természetes kapuja is, az Alcalán felfelé a Puerta de Alcaláig.
A Gran Vía és a modern Madrid című Viavoy-gyalogtúra éppen ezen a téren indul, és az Alcalán felfelé haladva meséli el annak a Madridnak a történetét, amelyet a XX. század kalapácsütésekkel épített fel, egy helyi idegenvezetővel a füledben, és naplementekor a Templo de Debodnál ér véget.
Gyakori kérdések
Kik voltak ennek a palotának az építészei?
Képzeld, szinte ismeretlenek voltak. 1904-ben nyerték meg a pályázatot, harminc év körül, nagyon kevés munkával a hátuk mögött. Ez volt az első nagy megbízásuk, és annyira jól sikerült, hogy egy csapásra beindította a pályájukat. Palacios végül az akkori Madrid jó részét jegyezte, a metrótól a nagy épületekig. Nem rossz egy bemutatkozáshoz, igaz?
Mióta van itt a városháza székhelye?
Kevesebb ideje, mint gondolnád. Csaknem egy évszázadon át ez a levelek és bélyegek birodalma volt; a városháza csak 2007-ben költözött ide, otthagyva régi székházát, a Casa de la Villát, az ősi Plaza de la Villa mellett. Ezért hívják sok madridi még mindig puszta megszokásból Correosnak, vagyis Postának, noha itt már nem tudsz képeslapot feladni.
