Aranyló kőből épült erőd szögletes tornyokkal, teraszos kertekkel és hosszú medencékkel, amelyek a folyó felé lejtenek. E falak között rendezték be főhadiszállásukat a Katolikus Királyok a granadai háború tíz éve alatt, és itt fogadtak először egy makacs genovait, akit Kolumbusz Kristófnak hívtak. Három évszázadon át itt székelt az inkvizíció córdobai törvényszéke is.
Egy palota, amely sokféle volt
A telek a római és a vizigót kor óta lakott, és itt állt az Omajjád emírek és kalifák alcázarja, a Mezquita mellett. Az 1236-os keresztény hódítás után XI. Alfonz 1328-ban építtette fel a mai erődöt azoknak a maradványoknak egy részén.
A Katolikus Királyok 1482 és 1492 között, a granadai hadjárat idején tették meg hadműveleti központjuknak. Innen tervezték a háborút, és itt került sor 1486 táján Kolumbusz első kihallgatására, amely nem úgy sikerült, ahogy remélte: az uralkodók meghallgatták, és tervét egy szakértői bizottság elé utalták, amely évekig tartott, mire állást foglalt, ráadásul elutasítóan.
1482-ben itt rendezkedett be a Szent Hivatal törvényszéke, amely több mint három évszázadon át, 1821-ig foglalta el az épületet. Utána 1931-ig tartományi börtön volt. Ez az egymásutániság, kalifai palota, királyi erőd, inkvizíciós törvényszék, börtön, magyarázza, hogy az eredeti belső terekből kevesebb maradt, mint várnád.
A kertek, a mozaikok és a fürdők
A kertek a legszebbek, és nagyobb területet foglalnak el, mint az épület: három lépcsőzetes terasz téglalap alakú medencékkel, szökőkutakkal, nyírt sövényekkel, narancsfákkal és ciprusokkal, a folyó felé lejtve. Későbbi kialakításúak, jórészt a XX. századból, de az andalúziai víz- és árnyékkert hagyományát viszik tovább.
A Salón de los Mosaicosban a II. és III. századi római padlómozaikokat állítanak ki, amelyek a Plaza de la Corredera alól kerültek elő, mitológiai jelenetekkel és figyelemre méltó minőségben. Ugyanebben a teremben egy III. századi római márványszarkofág is áll, rajta egy félig nyitott faragott ajtóval, a túlvilág kapujával: ez az épület legkülönlegesebb darabja.
Az úgynevezett Baños de Doña Leonor valójában mudéjar kori fürdő, csillagboltozataival, amely beépült az erődbe. A kertekben pedig ott a szoborcsoport, amely a Kolumbuszt fogadó Katolikus Királyokat ábrázolja, ez a jelenet olyan gyakran visszatér a spanyol ikonográfiában, hogy szinte mindenki felismeri, anélkül hogy tudná, hol van.
Kihagyhatatlan
Kolumbusz első kihallgatása
1486 táján. Az uralkodók meghallgatták, és a tervet egy bizottság elé utalták, amely évekig húzta, majd nemet mondott.
A félig nyitott ajtós szarkofág
III. századi római márvány, rajta a túlvilág félig nyitott, faragott kapujával. Az épület legkülönlegesebb darabja.
Három évszázad inkvizíció
A Szent Hivatal 1482-től 1821-ig foglalta el az alcázart, utána 1931-ig börtön volt.
A három teraszos kert
Nagyobbak, mint az épület: medencék, szökőkutak és narancsfák lejtenek a folyó felé.
Hogyan illeszkedik a córdobai látogatásodba
Öt percre van a Mezquita-Catedraltól, és a Puente Romano hídfőjénél. Ugyanebben a környezetben találhatók a Baños del Alcázar Califal, a Caballerizas Reales és a San Basilio negyed.
A belépő olcsó, és vannak ingyenes napok is. Számolj másfél órával, ha nyugodtan bejárod a kerteket, mert az a rész kíván a legtöbb időt. Fel lehet menni a Torre del Homenajébe, ahonnan az egész együttesre és a folyóra is rálátsz.
Nyáron a kertekben esti víz-, fény- és hangjátékokat tartanak, és így a legszebb látni őket: kivilágított medencék és végre elviselhető hőmérséklet. Nézd meg a programot, ha június és szeptember között utazol.
Gyakori kérdések
És hogyan végződött az a híres kihallgatás Kolumbusszal?
Azt mesélik, hogy az az első találkozás, 1486 körül, nem hozta meg azt az igent, amire Kolumbusz várt: a királyok meghallgatták, de a tervét egy szakértői bizottság kezébe adták, amely egyre csak halogatta. Több évnek és sok bezárt ajtónak kellett eltelnie a végleges megállapodásig. A történelem néha azzal kezdődik, hogy „majd meglátjuk”.
